Szeretlek, s nem mondtam el jól sosem
Szeretlek, s úgy tűnt néhanap, hogy nem
Szeretlek másban is
Szeretlek végleg s ártatlanul
Szeretlek annyi szerelmen túl
Szeretlek akkor is, ha mást hiszek
Szeretlek akkor is, ha más szeret
Szeretlek szótlanul
Ahogy a béke hozzám simul
S mikor a reggel a szívembe szúr
Szeretlek, bárhogy nem lehet
Szeretlek önmagam helyett
Örökös változásban is
Örökös halkulásban is
Örökös távolságban is
Szeretlek, már csak ezt adom, kevés
Szeretlek, s várok rád nagyon, ne késs
Ha másképp nem lehet
Az álmok festenek új mosolyt
Ami néha nekem szólt
Szeretlek, bárhogy nem lehet
Szeretlek önmagam helyett
Szeretlek változóban is
Szeretlek halkulóban is
Szeretlek búcsúzóban is...
2009. november 20., péntek
Pötty,kör,vonal,sssszzzzőrökre,mindig...
2009. október 12., hétfő
Az én házamban...
Az én házamban ne félj a kísértetektől.
Sőt, tőlük tarts a legkevésbé.
Engem személy szerint megnyugtatnak a zajok, a recsegés és a léptek éjjel.
Nem ijesztenek meg, dehogy... Sőt inkább felvidítanak trükkjeikkel, amikor
ezt-azt eldugnak-elmozdítanak.
Sokkal otthonosabb lesz tőle itt, a házamban...
Sőt, tőlük tarts a legkevésbé.
Engem személy szerint megnyugtatnak a zajok, a recsegés és a léptek éjjel.
Nem ijesztenek meg, dehogy... Sőt inkább felvidítanak trükkjeikkel, amikor
ezt-azt eldugnak-elmozdítanak.
Sokkal otthonosabb lesz tőle itt, a házamban...
2009. szeptember 8., kedd
Címtelen
Kezdem utálni a lustaságom....
Amikor elkezdtem ezt a blogot, akkor eléggé lelkesen kezdtem neki az egésznek, de hamar úrrá lett rajtam a lustulat, vagy inkább elhagyott a fogalmazói készségem...
Pedig egyébként elég sokminden történt a nyár alatt, és most szeptembertől úgyérzem mégtöbb fog történni.
Na de elsősorban ragadjunk le a nyárnál egy pár percre... Sajnos ez a nyár nemteljesen úgy alakult ahogy elterveztem... mármint az, hogy gyakran legyek Budapesten, hát sajnos az nemigazán jött össze... így alig láttam a társaságot amelybe tartozom, éshát barátnőmet is sajnos csak hetente 1-2napra láttam... És aki ismer engem,az tudja hogy nekem az vészesen kevés idő.. -.-
Na szóval,... voltak azért szép események rendesen... piknikezés a Margitszigeten Barcsival, vizipipázások és iszogatások a társasággal, Ausztriábautazás, éjszakázás Tsárliékkal, Hoolie szülinapibulija, ésmégsorolhatnám...
Hátjópersze voltak rossz napok is, amikor kikészítettük egymást Barcsival, dehát... nehéz volt kibírni a nyarat, így hogy alig láttuk egymást, és így eléggé feszültek voltunk talán, asszem ^^
Na de most véégre szeptember - ezért bizonyára sokan megköveznétek engem, hogy ennyire örülök neki. De komolyan, egyetem az nemolyanvészes, és végre Budapesten vagyok rendszeresen, és Barátnőmet is elég gyakran látom, szóval nincs okom panaszra...
És nemsokára letelik a fogadásom ^^ - igenigen -.- volt egy fogadásom,hogy 1 hónapig kibirom alkohol nélkül. Éééés úgynézki sikerült, már csak 5 napot kell kibírnom anélkül, de az már hamar eltelik. Szóval legyetek büszkék rám ^^
Köszönöm (:
Következő fogadás azlesz, hogy 1hónapig nemiszom kólát... - igen Anett,képesvagyokrá :D
Na de most megintcsak összedobtam gyorsan egy blogot, most sajnos nemvolt több időm arra hogy egy irodalmias szöveget összeállítsak.
Egyébként...
ma vagyunk 74napja együtt Barcsival (L) :D
Igen ezt megkellett említenem ^^ :D
Szeretlek ám, és most mehetek készülődni ugyebár... csak,csak...mégkicsit vitázom egyet a lustaságommal, és már fel is öltözöm...
Naszóval igen, ma is a barátnőmmel találkozom, tegnapis vele voltam, és tegnapelőtt is :D éés tegnapelőttelőtt is. Uhhh, azért csaknem lesz ez túlsok neki -.- :D
Na de mentem barátaim, és nembarátaim... Szorítsatok hogy nelegyen BKVellenőr -.- :D
Sziasztok (:
Amikor elkezdtem ezt a blogot, akkor eléggé lelkesen kezdtem neki az egésznek, de hamar úrrá lett rajtam a lustulat, vagy inkább elhagyott a fogalmazói készségem...
Pedig egyébként elég sokminden történt a nyár alatt, és most szeptembertől úgyérzem mégtöbb fog történni.
Na de elsősorban ragadjunk le a nyárnál egy pár percre... Sajnos ez a nyár nemteljesen úgy alakult ahogy elterveztem... mármint az, hogy gyakran legyek Budapesten, hát sajnos az nemigazán jött össze... így alig láttam a társaságot amelybe tartozom, éshát barátnőmet is sajnos csak hetente 1-2napra láttam... És aki ismer engem,az tudja hogy nekem az vészesen kevés idő.. -.-
Na szóval,... voltak azért szép események rendesen... piknikezés a Margitszigeten Barcsival, vizipipázások és iszogatások a társasággal, Ausztriábautazás, éjszakázás Tsárliékkal, Hoolie szülinapibulija, ésmégsorolhatnám...
Hátjópersze voltak rossz napok is, amikor kikészítettük egymást Barcsival, dehát... nehéz volt kibírni a nyarat, így hogy alig láttuk egymást, és így eléggé feszültek voltunk talán, asszem ^^
Na de most véégre szeptember - ezért bizonyára sokan megköveznétek engem, hogy ennyire örülök neki. De komolyan, egyetem az nemolyanvészes, és végre Budapesten vagyok rendszeresen, és Barátnőmet is elég gyakran látom, szóval nincs okom panaszra...
És nemsokára letelik a fogadásom ^^ - igenigen -.- volt egy fogadásom,hogy 1 hónapig kibirom alkohol nélkül. Éééés úgynézki sikerült, már csak 5 napot kell kibírnom anélkül, de az már hamar eltelik. Szóval legyetek büszkék rám ^^
Köszönöm (:
Következő fogadás azlesz, hogy 1hónapig nemiszom kólát... - igen Anett,képesvagyokrá :D
Na de most megintcsak összedobtam gyorsan egy blogot, most sajnos nemvolt több időm arra hogy egy irodalmias szöveget összeállítsak.
Egyébként...
ma vagyunk 74napja együtt Barcsival (L) :D
Igen ezt megkellett említenem ^^ :D
Szeretlek ám, és most mehetek készülődni ugyebár... csak,csak...mégkicsit vitázom egyet a lustaságommal, és már fel is öltözöm...
Naszóval igen, ma is a barátnőmmel találkozom, tegnapis vele voltam, és tegnapelőtt is :D éés tegnapelőttelőtt is. Uhhh, azért csaknem lesz ez túlsok neki -.- :D
Na de mentem barátaim, és nembarátaim... Szorítsatok hogy nelegyen BKVellenőr -.- :D
Sziasztok (:
2009. szeptember 1., kedd
#@&
Átköltenél, mint az idegen verseket,
Ahogy új gondolatra ébred az eleven képzelet.
Átfestenél, mint a fakuló vásznakat,
Ahogy új festékgombra téved a keresõ mozdulat.
Úgy kellenék, ahogy élni nem tudok,
De hogy eljutsz hozzám ezen az úton, sose várhatod.
Úgy festenék, mint az álomképeid,
Hol a fõalak csak érted él és mégsem létezik.
Sok az, mit tõlem kívánsz,
Ha elfogadsz így, az többet ér.
Akit bennem látsz, az máshol él.
Átköltenél, és az ihlet feltüzel,
De a versbe illõ változásban egyedül hiszel.
Átfestenél, de én téged féltelek,
Mer’ az égbe nyúló vágyaid közt szakadék leszek.
Sok az, mit tõlem kívánsz,
Ha elfogadsz így, az többet ér.
Akit bennem látsz, az máshol él....
Ahogy új gondolatra ébred az eleven képzelet.
Átfestenél, mint a fakuló vásznakat,
Ahogy új festékgombra téved a keresõ mozdulat.
Úgy kellenék, ahogy élni nem tudok,
De hogy eljutsz hozzám ezen az úton, sose várhatod.
Úgy festenék, mint az álomképeid,
Hol a fõalak csak érted él és mégsem létezik.
Sok az, mit tõlem kívánsz,
Ha elfogadsz így, az többet ér.
Akit bennem látsz, az máshol él.
Átköltenél, és az ihlet feltüzel,
De a versbe illõ változásban egyedül hiszel.
Átfestenél, de én téged féltelek,
Mer’ az égbe nyúló vágyaid közt szakadék leszek.
Sok az, mit tõlem kívánsz,
Ha elfogadsz így, az többet ér.
Akit bennem látsz, az máshol él....
2009. augusztus 24., hétfő
Tsárli
Bizonyára már többször hallottátok tőlem ahogy azt kiabáltam vagy pedig azt írtam mindenhova nagybetűkkel hogy SZERETLEK TSÁRLI!
És hogy ezt mégis miért tettem? Azért mert hihetetlenül megszerettem. Azért mert sokat köszönhetek neki, azért mert Vele tényleg nemkell távolságot tartanom, mert mindketten teljesen heterok vagyunk és egyszerűen... imádom agyonölelgetni amikor hosszabb ideje nemláttam és végül találkozom vele.
Bármit megtudok vele beszélni, ez hihetetlenül fontos,és ami szintén kihagyhatatlanul lényeges, ő is bármit elmond nekem, tehát bízikbennem. Ő az én nemvérszerinti Testvérem. Ő az a fiú akimiatt bármikor tűzbe tenném a kezem,mert tudom,hogy én is bármikor számíthatok rá.
A végtelenségig sorolhatnám az okokat, hogy miért is rajongok ennyire én hetero egy másik hetero fiúért :D
De mostjut eszembe, degáz vagyok -.- hát még közösképem sincs Tsárlimmal. Na akkor barátocskám, muszáj sok közösképet készítenünk :D
Egyszerűen. Szeretlek Te hosszúhajú, Te hihetetlenülkedves, Te szinténalkoholista barátom :D - igen ahogy Te is,énis felsoroltam három nagy jellemződ :D
Legjobb barát forevör (:
És hogy ezt mégis miért tettem? Azért mert hihetetlenül megszerettem. Azért mert sokat köszönhetek neki, azért mert Vele tényleg nemkell távolságot tartanom, mert mindketten teljesen heterok vagyunk és egyszerűen... imádom agyonölelgetni amikor hosszabb ideje nemláttam és végül találkozom vele.
Bármit megtudok vele beszélni, ez hihetetlenül fontos,és ami szintén kihagyhatatlanul lényeges, ő is bármit elmond nekem, tehát bízikbennem. Ő az én nemvérszerinti Testvérem. Ő az a fiú akimiatt bármikor tűzbe tenném a kezem,mert tudom,hogy én is bármikor számíthatok rá.
A végtelenségig sorolhatnám az okokat, hogy miért is rajongok ennyire én hetero egy másik hetero fiúért :D
De mostjut eszembe, degáz vagyok -.- hát még közösképem sincs Tsárlimmal. Na akkor barátocskám, muszáj sok közösképet készítenünk :D
Egyszerűen. Szeretlek Te hosszúhajú, Te hihetetlenülkedves, Te szinténalkoholista barátom :D - igen ahogy Te is,énis felsoroltam három nagy jellemződ :D
Legjobb barát forevör (:
2009. augusztus 7., péntek
Kosztolányi Dezső - Akarsz-e játszani?
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindíg, mindíg játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfõre ülni,
borból-vízbõl mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani, mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú õszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubinteát és sárga páragõzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez az utcaseprõ, szegény, beteg ember,
ki fütyörész az ablakunk alatt?
Akarsz-e játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz-e játszani boldog szeretõt,
színlelni sírást, cifra temetõt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?
2009. július 26., vasárnap
Ich will in deinem tiefen Wasser große Wellen schlagen
1hónap + 1 nap, tehát mondhatom úgy, hogy a második hónapba kezdtünk bele barátnőmmel. Bár ő igyekezett nekem beadni hogy jún 27-től járunk, én akkoris makacskodtam hogy 26-tól :D mert igenis arra a napra szeretek a leginkább visszaemlékezni, hogy akkor jöttünk össze.
Na sebaj, szóval.. 1hónap + 1nap, ez már az ötöde a rekordomnak, amennyit valaha párkapcsolatban elértem :D
És érzem hogy még sok hónap vár ránk. Szeretek optimista lenni, de naívnak neveznének ha aztmondanám ő lesz a feleségem. Ezért nem ordibálom szét mindenütt, inkábbcsak elég ha zárójelben megjegyzem eztis... (ő lesz a feleségem). És hogymiért?(...lesz a feleségem?)...
Mert nála tényleg látom hogy megéri. Megéri néha megszenvedni ezért a lányért, megéri rááldoznom mindent, mert tényleg mindenem rá akarom áldozni. Muszáj sikerülnie ennek, muszáj sikerülnie hogy velem maradjon évekig. Ennél jobban soha semmit nem akartam, még aztsem hogy a Corvinusra felvegyenek, vagypedig azt hogy egyszer a Dunának nem vize lesz, hanem kóla fog folyni... :D
Az ökörségeimet félretéve... Ez egy kemény de élvezetes 1hónap volt... hiányzik hogy nincs mellettem minden nap, mert nagyon hamar megszokom azt a pár órát amikor velem van. Sebaj, szeptembertől látom minden nap. Azután szegény majd menekülni fog hogy jaj ne, csak minden nap ne lásson... deee peched van babám, velem maradsz úgyis mindig (:
És sajnálom ha néha hirtelenindulatú vagyok és hülyeségeket mondok, de azután rögtön megbánom... talán nyűgös vagyok néha... ezeken változtatok. Muszáj... És elbizonytalanítani se akarlak soha. Most inkább örülök a fejemnek hogy enyém a főnyeremény, hogy néha belegondolok megérdemellek-e.. de azután a gondolat végére kiderül hogy.. IGEN :D Megérdemellek, ahogy Te is engem. Szerintem úgysetalálnánk jobbat, mi így vagyunk tökéletesen, és boldogan. Szerintem beszélhetek a nevedben is... köszi :D
A lényege az egésznek... remélem soksok évig fogjuk még egymást nyúzni,illetve boldogítani. (szóval...leszel a feleségem?) :D
Na sebaj, szóval.. 1hónap + 1nap, ez már az ötöde a rekordomnak, amennyit valaha párkapcsolatban elértem :D
És érzem hogy még sok hónap vár ránk. Szeretek optimista lenni, de naívnak neveznének ha aztmondanám ő lesz a feleségem. Ezért nem ordibálom szét mindenütt, inkábbcsak elég ha zárójelben megjegyzem eztis... (ő lesz a feleségem). És hogymiért?(...lesz a feleségem?)...
Mert nála tényleg látom hogy megéri. Megéri néha megszenvedni ezért a lányért, megéri rááldoznom mindent, mert tényleg mindenem rá akarom áldozni. Muszáj sikerülnie ennek, muszáj sikerülnie hogy velem maradjon évekig. Ennél jobban soha semmit nem akartam, még aztsem hogy a Corvinusra felvegyenek, vagypedig azt hogy egyszer a Dunának nem vize lesz, hanem kóla fog folyni... :D
Az ökörségeimet félretéve... Ez egy kemény de élvezetes 1hónap volt... hiányzik hogy nincs mellettem minden nap, mert nagyon hamar megszokom azt a pár órát amikor velem van. Sebaj, szeptembertől látom minden nap. Azután szegény majd menekülni fog hogy jaj ne, csak minden nap ne lásson... deee peched van babám, velem maradsz úgyis mindig (:
És sajnálom ha néha hirtelenindulatú vagyok és hülyeségeket mondok, de azután rögtön megbánom... talán nyűgös vagyok néha... ezeken változtatok. Muszáj... És elbizonytalanítani se akarlak soha. Most inkább örülök a fejemnek hogy enyém a főnyeremény, hogy néha belegondolok megérdemellek-e.. de azután a gondolat végére kiderül hogy.. IGEN :D Megérdemellek, ahogy Te is engem. Szerintem úgysetalálnánk jobbat, mi így vagyunk tökéletesen, és boldogan. Szerintem beszélhetek a nevedben is... köszi :D
A lényege az egésznek... remélem soksok évig fogjuk még egymást nyúzni,illetve boldogítani. (szóval...leszel a feleségem?) :D
2009. július 11., szombat
Én idáig jöttem,most dolgozzon a lelkem
Fáradt vagyok...
Az az igazság hogy utóbbi pár héten eléggé belefáradtam az állandó idegeskedésbe, stresszbe, értetlenkedésbe. Talán csak ki kell írnom magamból, mert nincs most olyan ember akit ezzel fárasztanék, hogy leírom neki a gondjaim-bajaim. Így egyszerűbb, ide leírom és akit érdekel, az elolvassa...
Szóval belefáradtam abba hogy akit szeretek, annak állandóan arra kell ügyelnem hogy mit hogy mondjak, mert még újabb értetlenkedés lenne, de úgyis azlesz,mert akkorpedig abba lesz belezavarodás. Belefáradtam hogy nemtudott megbízni, hogy makacsságból vagy bármiből is direkt nemhisz nekem. Hogy mindig említi a hibáim, de amikor én említem neki akkor egy barom vagyok és úgy lesz kifordítva az egész dolog hogy csak az én hibám legyen. Abba főként belefáradtam, hogy mindig más van mondva, mint gondolva, aztán ezzel össze vagyok teljesen zavarva. Nem szeretek hasonlítgatni senkit senkihez, eskü hogy úgy álltam elejétől kezdve a dolgokhoz, hogy nem hasonlítgatom senkihez. De miután állandóan felhoz egy bizonyos személyt, így persze hogy állandóan bennem marad az a valaki, és így akarva-akaratlanul, de egyes tulajdonságokban összehasonlítom... Már az elején tudtam, hogy úgyis jobban fogom őt szeretni, mint azt, akire állandóan féltékenykedik és végülis saját magát is vele próbálja összehasonlítani... "ha ő vele szakítottál, akkor én... " - stb stb... soha egy tettel nem bizonyítottam, hogy kevésbé szeretném őt, mint az előzőt. Eleinte végképp nem mertem említeni, de amikor meglátta bárhol a nevét, máris felhozta és ideges lett tőle, pedig semmi olyat nemírtam, hogy szeretem még azt a lányt, semmi olyat... De azóta valahogy hibát hibára, parát parára halmozunk az egész kapcsolatban. Állandóan bizonyítanom kell, hogy szeretem. Nem élőben, olyankor mindig minden oké. De msnen, mindig aztmondja én másabb vagyok, de az, hogy ő másabb, az nembaj? És hogy én utánzom viselkedésében őt... tudtommal utóbbi időben ő nem mutatja ki amit gondol, én kimondom... Nem értem miért kellett ennyire tönkretenni ezt a dolgot, amikor azthittem most talán tényleg sikerül, hogy vele maradjak, ha nem is mindvégig, legalább egy nagyon hosszú ideig. De amikor nem mondom neki azt hogy örökké, máris felkell kapni a vizet. Pedig csak azért nemmondom,mert ezalatt a pár év alatt annyi örökrét hallottam, és vagy én, vagy a másik fél gondolta meg magát ezügyben. Nem azzal kell foglalkozni hogy mi lesz később, pár hónap illetve pár év múlva. Igen, jó tervezgetni mert azzal magunknak is jókedvet adunk, és a másikat is biztosítjuk abban hogy lássa hogy tényleg szeretjük. De főként a jelennel kell foglalkozni, nem pedig számolni a napokat, hogymég mennyi van eddig,és addig. Max a következő találkozásig kell számolni hogy még mennyi van. De azt nem jósolhatjuk meg, hogy 1-2év múlva mi lesz. Így főleg... Így hogy akarjak bármit is tervezni? Mindig én vagyok a hibás, én mondom máshogy a dolgokat és stb., hogy nemtudja mit gondolok komolyan és mit nem. Amikor ő mond piszkáló mondatokat, az alapból értetődő hogy hülyéskedés... és amikor én mondok piszkálódós mondatokat, azelé írjam hogy hülyéskedés, vagy hogy komolyan van gondolva?
"A valósággal az a gáz,hogy nincsen hozzá háttérzene
A kérdés, hogy átérzed-e..."
Én eléggé erősen éreztem hogy mi van, igen múlt idő... mert mostanra elbizonytalanított minden. És nem mások véleményei bizonytalantottak el. És körbe-körbe ugyanazt írom le, de egyszerűen nemtudok befejezőmondatot írni arra, hogy mennyire túl lett bonyolítva ez az egész. Miközbe annyi volt a lényege csupán, hogy szeretjük egymást... Ezen nem tudom mit kell túlbonyolítani. Hogyha most tudnám mi van, de ugyan hogy kérhetném tőle hogy elmondja, ha állandóan mást hallok. Inkább csak legyen ennyi a befejező szó...:
Belefáradtam...
Az az igazság hogy utóbbi pár héten eléggé belefáradtam az állandó idegeskedésbe, stresszbe, értetlenkedésbe. Talán csak ki kell írnom magamból, mert nincs most olyan ember akit ezzel fárasztanék, hogy leírom neki a gondjaim-bajaim. Így egyszerűbb, ide leírom és akit érdekel, az elolvassa...
Szóval belefáradtam abba hogy akit szeretek, annak állandóan arra kell ügyelnem hogy mit hogy mondjak, mert még újabb értetlenkedés lenne, de úgyis azlesz,mert akkorpedig abba lesz belezavarodás. Belefáradtam hogy nemtudott megbízni, hogy makacsságból vagy bármiből is direkt nemhisz nekem. Hogy mindig említi a hibáim, de amikor én említem neki akkor egy barom vagyok és úgy lesz kifordítva az egész dolog hogy csak az én hibám legyen. Abba főként belefáradtam, hogy mindig más van mondva, mint gondolva, aztán ezzel össze vagyok teljesen zavarva. Nem szeretek hasonlítgatni senkit senkihez, eskü hogy úgy álltam elejétől kezdve a dolgokhoz, hogy nem hasonlítgatom senkihez. De miután állandóan felhoz egy bizonyos személyt, így persze hogy állandóan bennem marad az a valaki, és így akarva-akaratlanul, de egyes tulajdonságokban összehasonlítom... Már az elején tudtam, hogy úgyis jobban fogom őt szeretni, mint azt, akire állandóan féltékenykedik és végülis saját magát is vele próbálja összehasonlítani... "ha ő vele szakítottál, akkor én... " - stb stb... soha egy tettel nem bizonyítottam, hogy kevésbé szeretném őt, mint az előzőt. Eleinte végképp nem mertem említeni, de amikor meglátta bárhol a nevét, máris felhozta és ideges lett tőle, pedig semmi olyat nemírtam, hogy szeretem még azt a lányt, semmi olyat... De azóta valahogy hibát hibára, parát parára halmozunk az egész kapcsolatban. Állandóan bizonyítanom kell, hogy szeretem. Nem élőben, olyankor mindig minden oké. De msnen, mindig aztmondja én másabb vagyok, de az, hogy ő másabb, az nembaj? És hogy én utánzom viselkedésében őt... tudtommal utóbbi időben ő nem mutatja ki amit gondol, én kimondom... Nem értem miért kellett ennyire tönkretenni ezt a dolgot, amikor azthittem most talán tényleg sikerül, hogy vele maradjak, ha nem is mindvégig, legalább egy nagyon hosszú ideig. De amikor nem mondom neki azt hogy örökké, máris felkell kapni a vizet. Pedig csak azért nemmondom,mert ezalatt a pár év alatt annyi örökrét hallottam, és vagy én, vagy a másik fél gondolta meg magát ezügyben. Nem azzal kell foglalkozni hogy mi lesz később, pár hónap illetve pár év múlva. Igen, jó tervezgetni mert azzal magunknak is jókedvet adunk, és a másikat is biztosítjuk abban hogy lássa hogy tényleg szeretjük. De főként a jelennel kell foglalkozni, nem pedig számolni a napokat, hogymég mennyi van eddig,és addig. Max a következő találkozásig kell számolni hogy még mennyi van. De azt nem jósolhatjuk meg, hogy 1-2év múlva mi lesz. Így főleg... Így hogy akarjak bármit is tervezni? Mindig én vagyok a hibás, én mondom máshogy a dolgokat és stb., hogy nemtudja mit gondolok komolyan és mit nem. Amikor ő mond piszkáló mondatokat, az alapból értetődő hogy hülyéskedés... és amikor én mondok piszkálódós mondatokat, azelé írjam hogy hülyéskedés, vagy hogy komolyan van gondolva?
"A valósággal az a gáz,hogy nincsen hozzá háttérzene
A kérdés, hogy átérzed-e..."
Én eléggé erősen éreztem hogy mi van, igen múlt idő... mert mostanra elbizonytalanított minden. És nem mások véleményei bizonytalantottak el. És körbe-körbe ugyanazt írom le, de egyszerűen nemtudok befejezőmondatot írni arra, hogy mennyire túl lett bonyolítva ez az egész. Miközbe annyi volt a lényege csupán, hogy szeretjük egymást... Ezen nem tudom mit kell túlbonyolítani. Hogyha most tudnám mi van, de ugyan hogy kérhetném tőle hogy elmondja, ha állandóan mást hallok. Inkább csak legyen ennyi a befejező szó...:
Belefáradtam...
2009. június 29., hétfő
Föld-kaland-ilyesmi
Az utóbbi napokban alig írtam blogot Az első 3 napban eléggé mániákusnak tűnhettem mivel eléggé aktívkodtam, majd egyszeriből máris becsöndesültem, ennek főként azvolt az oka hogy utóbbi időben aligvoltam netközelben, hogy miért is? Na most jön a hosszú mesélés :D
Elsőként kezdjük a szerdával, amikoris Heniékhez mentem, amiből végül borozgatás, vodkázgatás és nagy kidőlés lett :D de aznap meglepetés és egyben pozitív csalódás is ért egy olyan emberrel kapcsolatban, akiről sokan mondanak véleményt úgy, hogy közben nem is ismerik az igazi énjét. Én sem jelenthetem ki hogy ismerem az igazi teljes énjét, de amennyit szerdán láttam, rákellett jönnöm, hogy akik ő rá rosszat mondanak, azoknak szerintem rendes okuk sincs arra, hogy rosszat mondjanak rá... így nem is kell őket komolyan venni. A lényeg annyi, hogy jófej vagy Matthew :D De még nem fejeztem be a szerdai napot, ugyanis annyira jófej embereket ismertem meg, akikkel biztos hogy még össze fogok futni az életben :D remélhetőleg mihamarabb, ugyanis meg vagytok mindannyian hívva hozzám vacsorára azt ugye tudjátok :D már mondtam is nektek. Úgyhogy mihamarabb gyertek :D Tényleg örülök neki hogy megismertelek Titeket, és remélem hogy ebbőlmajd mégjobb ismerettség lesz. De úú egyelek meg Titeket amikor mondtátok hogy maradjak péntekig :D dee igérem, legközelebb tovább leszek (: És aztán majd bulizunk egy nagyot :D Bár ígyis eléggé lefárasztódtam (új szó).
És még nemvolt vége a hétnek... :D (itt még csak negyedrészt voltam élőhalott)
Csütörtök: Antsival reggel összefutottunk éés... kikészítettük egymást :D De ááh,kegyetlenül hulla voltam deazért a tipikus testvéries bántalmazás és hülyéskedés megvolt köztünk :D És hasbaütött és alig kaptam levegőt... van olyan érzésem hogy ezt a lányt hamar megfogom ölni :D Naszóval végül délután albérletreértem és kidőőőltem megintcsak :D aznap este két szlovákiai ismerős (Angelika és Rita) látogatott meg,úgyhogy irány a Keleti Pu. Enyhén későeste érkeztek meg, sebaj :D velük megintcsak a vége piálás lett... ezek az alkoholista emberek... :D én persze azért ittam velük csakhogy lássák hogy milyen odaadó rendes gyerek vagyok, egyébként megvetem az alkoholt ugye tudjátok... :D (UGYE?:@@@) szóval... nem is kell mondanom, Angelika és Rita teljesen leamortizáltak, bemutattam nekik Budapest gyönyörű részeit, és azt, ahol egy 30év körüli pasi megfogdosott még annó... :D ettől a hosszú sétától és a piától végem is volt megintcsak... (itt már félig élőhalott voltam tehát) :D
PÉÉÉÉÉNTEK: hát aznap sokat stresszeltem :D először úgyvolt hogy egy régi ismerőssel összefutom. Azonban végül lelett mondva a találkozás, inkább úgydöntöttem, hogy találkozom két szintén nagyonfárasztó egyénnel :D - Barcsival éés Aylinnel.
Aylint sikeresen megint felkeltettem és szerintem a francba kívánt engem, szokásosan... :D Nembaj megbocsájtott nekem mert szeret. Na és úgy volt megegyezve hogy félkettőkor Blahán találkozunk, elindultam úgy félórával korábban, de még ígyis azt hittem hogy késni fogok, pedig ők késtek -.-" pedig előre megterveztem hogy hú majd milyen hatásosan akarok megjelenni előttük a Blahán :D Előtte azért megint ügyeskedtem a BKV-buszon. Csütörtökön reggel már Antsival eljátszottuk a "jegyeket,bérleteket legyenek szivesek felmutatni"-dolgot, amikor is páran előttünk rögtön nagy stresszben elkezdték keresni a bérletüket :D Úgy hogy gondoltam mostis eljátszom... hát majdnem megszívtam :D Bocsánat BKV :D Többé nemleszek köcsög :D
Szóval úgyvolt hogy felszálltam a buszra középtájt, majd mondom félhangosan "jegyeket, bérleteket legyenek szívesek felmutatni", erre látom hogy a busz elején és a végén az ellenőrök kezdik karjukra húzni a szalagot :D éreztem hogy nemélem túl az utat, így inkább szintén félhangosan bejelentettem: "hát én azt hiszem inkább sétálok egy jót", elkezdett csipogni az ajtó énmeg elegánsan hátraléptem egyet és leszálltam a buszról :D és kegyetlenülgyorsan elkezdtem sétálni mert annyira túlságosan elkésni azért nem akartam.
....
szóval Blaha... :D megérkeztem és kb a halálomon voltam annyi séta után. És igen, természetesen a lányok késtek -.-" sebaj :D megvártam őket mert én udvarias gyerek vagyok :D aztán úgydöntöttem sétáljunk egyet, ne villamossal menjünk az oktogonig.. csakhogy közben szemerkélt szóval volt olyan érzésem hogy 2-3utcasarkot elhagyunk, és ők ketten már aztfogják tervelni miképp gyilkoljanak meg az Erzsébet krt. kellős közepén. Végül elérkeztünk az 1001 éjszaka teázóba. Túlmesélni nemtudom a dolgot, a lényeg hogy egész jól megismertük ott egymást, és amíg beszéltek az élet nagy dolgairól, én addig ittam a Hubertusomból ami még azelőtti napról megmaradt :D cseppet sem vagyok alkoholista :D
De azután mennie kellett a két lánynak, úgyhogy megintcsak irány a Blaha. Aylintől elbúcsúztunk, de nemfigyelt rám a villamosról így nemtudtam odatapadni a villamoshoz és úgy integetni, de ezt másnap bepótoltam a Nyugati előtt, amikor odatapadva a villamos ajtajához futottam együtt és sztem enyhén sok ember hülyének nézett... :D Naszóval Aylin elment, de nem abban az értelemben... :D (najó nemleszek köcsög), szóval... Barcsi kitalálta, hogy kisérjem haza, és tudni kell rólam hogy hihetetlenül lusta gyerek vagyok, az az egyik, a másik bökkenő azvolt, hogy nemvolt BKV bérletem :D De annyi baj legyen, elkísértem mert...mert... hagy ne mondjak okot :D tudja ő jól :D
Naszóval megvártuk a 28-as villamost, amin áááwwh olyanédes volt :D enyhén már ott próbált közelíteni,de én makacs vagyok, közben már ott evett engem a fene, hogy érjünkmár Kőbányára hogy megbeszéljük :D Csakhogy én hülye barom még ottis makacskodtam az elején.. de végül elkísértem hazáig a sárga bejáratiajtóig :D ahhoz voltam öltözve, sárga haj, sárga póló... :D De a lényeg hogy ott én makacs állat megtörtem és elmondtam Barcsinak hogy na akkormostmárazért igazán járhatnánk :D nemtudom hogymondtam pontosan, de a lényege ez volt :D aztán félóra búcsúzkodás után felment... hát és akkor nekem sem maradt más választásom... elindultam haza. És természetesen megintcsak vééégemvolt... :D
Azután törhettem egész éjszaka az agyam hogy mi legyen... nembaj, az éjszaka fárasztó és fura volt, majd végül elérkezett a reggeeel, amikor nagyban kezdtem készülődni,majd gondoltam kirángatom Barcsit is, hogy együtt menjünk Tsárliért. Jaj igen, valamit kifelejtettem :D Új címszó alatt írni a dolgokat,szóval...
...
Szombat :D - szóval ott tartottunk hogy Kőbányán összefutottunk az egyes és a 28-as villamos keresztezésénél Barcsival, majd együtt elindultunk a Népliget Buszpályaudvar felé, csaktermészetesen Barcsi rossz irányt vett fel,mert ugyan miért is hallgatna rám.... :D Na azután végül megfordultunk és jóirányba mentünk, miután egy aranyos néni útbaigazított minket :D
Végül elmentünk meginni kólát, pihenésképp és amíg vártunk Tsárlira. Ott költöttem egy gyönyörű dalt Barcsinak,melynek a refrénje így szólt vala: Letiltalaaaaaaaak.....és Törölleeeek
Doboltam is hozzá csakhogy érezze a ritmust :D Azután elindultunk a buszok felé, ahogy Exittel megcsapkodtuk egymást Barcsival. Szép pár vagyunk,nem? :D
És ottvolt Tsááááááááárliiii :D agyonöleltem, majd rögtön el is indultunk Nyugatira, már a visszaút fárasztó volt,és megismerkedtem telefonon Barcsi nagymamájával :DDD Alig voltam gáz... na sebaj. Azután Barcsi leszakadt tőlünk pár percre amíg elment Juryért, addig Tsárlival.
Aztán kezdett gyűlni a nép. Jött Antsi, Aylin, Barcsi és Jury. Majd természetesen - mertugye mi lenne ennél természetesebb - mentünk venni piát :D Jägermeister (L)(L)(L) És azután gondoltuk elmegyünk albérletemre, úgyis ott lakom a közelben. Hát részletesebben errőlse tudnék úgy igazán mit írni :D a lényeg az hogy ittunk, zenét hallgattunk és ittunk megintcsak :D
Úhh az az igazság hogy nemlehet annyira átadni ezt az egész napot :D a lényeg hogy akik ott voltunk, sztem tényleg úgy emlékezünk vissza hogy jóvolt minden, élveztük az együttlétet, és azért remélem gyakran lesz még ilyen összefutás, együttsütés, ilyesmik. Én szivesen várok vendégeket az albérleten (: főleg Titeket Ti bolondok... :D Zárásképp annyit hogy végül Tsárli nálam aludt, persze szigorúan nem egy ágyban aludtunk :D Akkormég ittunk fiiinom mézzelvegyített pálinkát, és sört. És hullafáradtan bedőltünk az ágyba (:
Reggel végül koránkelés és indulás Nyugatira, majd búcsú... Azután már semmi lényegesebb nemtörtént, max annyi hogy Pilisvörösváron megállt a vonat és nemment tovább :D így hívtam anyum hogy jöjjenek értem autóval, addig kb majdnem elaludtam egy padon :D
hogy összegezzem a két legfontosabb dolgot ebben a pár napban az az, hoogy..
1. - összeismerkedtem illetve mégjobban megismertem pár kedves barátom
2. - összejöttem Barcsival akit mindenkinéljobban imádok és higyje el :D nagyonimádlak Te bolond és örülök hogy így alakult (L) megfojtottalak volna ha nem így alakul :D
Befejezésképp mimást tudnék írni mint ezt - Sziasztok :D
Elsőként kezdjük a szerdával, amikoris Heniékhez mentem, amiből végül borozgatás, vodkázgatás és nagy kidőlés lett :D de aznap meglepetés és egyben pozitív csalódás is ért egy olyan emberrel kapcsolatban, akiről sokan mondanak véleményt úgy, hogy közben nem is ismerik az igazi énjét. Én sem jelenthetem ki hogy ismerem az igazi teljes énjét, de amennyit szerdán láttam, rákellett jönnöm, hogy akik ő rá rosszat mondanak, azoknak szerintem rendes okuk sincs arra, hogy rosszat mondjanak rá... így nem is kell őket komolyan venni. A lényeg annyi, hogy jófej vagy Matthew :D De még nem fejeztem be a szerdai napot, ugyanis annyira jófej embereket ismertem meg, akikkel biztos hogy még össze fogok futni az életben :D remélhetőleg mihamarabb, ugyanis meg vagytok mindannyian hívva hozzám vacsorára azt ugye tudjátok :D már mondtam is nektek. Úgyhogy mihamarabb gyertek :D Tényleg örülök neki hogy megismertelek Titeket, és remélem hogy ebbőlmajd mégjobb ismerettség lesz. De úú egyelek meg Titeket amikor mondtátok hogy maradjak péntekig :D dee igérem, legközelebb tovább leszek (: És aztán majd bulizunk egy nagyot :D Bár ígyis eléggé lefárasztódtam (új szó).
És még nemvolt vége a hétnek... :D (itt még csak negyedrészt voltam élőhalott)
Csütörtök: Antsival reggel összefutottunk éés... kikészítettük egymást :D De ááh,kegyetlenül hulla voltam deazért a tipikus testvéries bántalmazás és hülyéskedés megvolt köztünk :D És hasbaütött és alig kaptam levegőt... van olyan érzésem hogy ezt a lányt hamar megfogom ölni :D Naszóval végül délután albérletreértem és kidőőőltem megintcsak :D aznap este két szlovákiai ismerős (Angelika és Rita) látogatott meg,úgyhogy irány a Keleti Pu. Enyhén későeste érkeztek meg, sebaj :D velük megintcsak a vége piálás lett... ezek az alkoholista emberek... :D én persze azért ittam velük csakhogy lássák hogy milyen odaadó rendes gyerek vagyok, egyébként megvetem az alkoholt ugye tudjátok... :D (UGYE?:@@@) szóval... nem is kell mondanom, Angelika és Rita teljesen leamortizáltak, bemutattam nekik Budapest gyönyörű részeit, és azt, ahol egy 30év körüli pasi megfogdosott még annó... :D ettől a hosszú sétától és a piától végem is volt megintcsak... (itt már félig élőhalott voltam tehát) :D
PÉÉÉÉÉNTEK: hát aznap sokat stresszeltem :D először úgyvolt hogy egy régi ismerőssel összefutom. Azonban végül lelett mondva a találkozás, inkább úgydöntöttem, hogy találkozom két szintén nagyonfárasztó egyénnel :D - Barcsival éés Aylinnel.
Aylint sikeresen megint felkeltettem és szerintem a francba kívánt engem, szokásosan... :D Nembaj megbocsájtott nekem mert szeret. Na és úgy volt megegyezve hogy félkettőkor Blahán találkozunk, elindultam úgy félórával korábban, de még ígyis azt hittem hogy késni fogok, pedig ők késtek -.-" pedig előre megterveztem hogy hú majd milyen hatásosan akarok megjelenni előttük a Blahán :D Előtte azért megint ügyeskedtem a BKV-buszon. Csütörtökön reggel már Antsival eljátszottuk a "jegyeket,bérleteket legyenek szivesek felmutatni"-dolgot, amikor is páran előttünk rögtön nagy stresszben elkezdték keresni a bérletüket :D Úgy hogy gondoltam mostis eljátszom... hát majdnem megszívtam :D Bocsánat BKV :D Többé nemleszek köcsög :D
Szóval úgyvolt hogy felszálltam a buszra középtájt, majd mondom félhangosan "jegyeket, bérleteket legyenek szívesek felmutatni", erre látom hogy a busz elején és a végén az ellenőrök kezdik karjukra húzni a szalagot :D éreztem hogy nemélem túl az utat, így inkább szintén félhangosan bejelentettem: "hát én azt hiszem inkább sétálok egy jót", elkezdett csipogni az ajtó énmeg elegánsan hátraléptem egyet és leszálltam a buszról :D és kegyetlenülgyorsan elkezdtem sétálni mert annyira túlságosan elkésni azért nem akartam.
....
szóval Blaha... :D megérkeztem és kb a halálomon voltam annyi séta után. És igen, természetesen a lányok késtek -.-" sebaj :D megvártam őket mert én udvarias gyerek vagyok :D aztán úgydöntöttem sétáljunk egyet, ne villamossal menjünk az oktogonig.. csakhogy közben szemerkélt szóval volt olyan érzésem hogy 2-3utcasarkot elhagyunk, és ők ketten már aztfogják tervelni miképp gyilkoljanak meg az Erzsébet krt. kellős közepén. Végül elérkeztünk az 1001 éjszaka teázóba. Túlmesélni nemtudom a dolgot, a lényeg hogy egész jól megismertük ott egymást, és amíg beszéltek az élet nagy dolgairól, én addig ittam a Hubertusomból ami még azelőtti napról megmaradt :D cseppet sem vagyok alkoholista :D
De azután mennie kellett a két lánynak, úgyhogy megintcsak irány a Blaha. Aylintől elbúcsúztunk, de nemfigyelt rám a villamosról így nemtudtam odatapadni a villamoshoz és úgy integetni, de ezt másnap bepótoltam a Nyugati előtt, amikor odatapadva a villamos ajtajához futottam együtt és sztem enyhén sok ember hülyének nézett... :D Naszóval Aylin elment, de nem abban az értelemben... :D (najó nemleszek köcsög), szóval... Barcsi kitalálta, hogy kisérjem haza, és tudni kell rólam hogy hihetetlenül lusta gyerek vagyok, az az egyik, a másik bökkenő azvolt, hogy nemvolt BKV bérletem :D De annyi baj legyen, elkísértem mert...mert... hagy ne mondjak okot :D tudja ő jól :D
Naszóval megvártuk a 28-as villamost, amin áááwwh olyanédes volt :D enyhén már ott próbált közelíteni,de én makacs vagyok, közben már ott evett engem a fene, hogy érjünkmár Kőbányára hogy megbeszéljük :D Csakhogy én hülye barom még ottis makacskodtam az elején.. de végül elkísértem hazáig a sárga bejáratiajtóig :D ahhoz voltam öltözve, sárga haj, sárga póló... :D De a lényeg hogy ott én makacs állat megtörtem és elmondtam Barcsinak hogy na akkormostmárazért igazán járhatnánk :D nemtudom hogymondtam pontosan, de a lényege ez volt :D aztán félóra búcsúzkodás után felment... hát és akkor nekem sem maradt más választásom... elindultam haza. És természetesen megintcsak vééégemvolt... :D
Azután törhettem egész éjszaka az agyam hogy mi legyen... nembaj, az éjszaka fárasztó és fura volt, majd végül elérkezett a reggeeel, amikor nagyban kezdtem készülődni,majd gondoltam kirángatom Barcsit is, hogy együtt menjünk Tsárliért. Jaj igen, valamit kifelejtettem :D Új címszó alatt írni a dolgokat,szóval...
...
Szombat :D - szóval ott tartottunk hogy Kőbányán összefutottunk az egyes és a 28-as villamos keresztezésénél Barcsival, majd együtt elindultunk a Népliget Buszpályaudvar felé, csaktermészetesen Barcsi rossz irányt vett fel,mert ugyan miért is hallgatna rám.... :D Na azután végül megfordultunk és jóirányba mentünk, miután egy aranyos néni útbaigazított minket :D
Végül elmentünk meginni kólát, pihenésképp és amíg vártunk Tsárlira. Ott költöttem egy gyönyörű dalt Barcsinak,melynek a refrénje így szólt vala: Letiltalaaaaaaaak.....és Törölleeeek
Doboltam is hozzá csakhogy érezze a ritmust :D Azután elindultunk a buszok felé, ahogy Exittel megcsapkodtuk egymást Barcsival. Szép pár vagyunk,nem? :D
És ottvolt Tsááááááááárliiii :D agyonöleltem, majd rögtön el is indultunk Nyugatira, már a visszaút fárasztó volt,és megismerkedtem telefonon Barcsi nagymamájával :DDD Alig voltam gáz... na sebaj. Azután Barcsi leszakadt tőlünk pár percre amíg elment Juryért, addig Tsárlival.
Aztán kezdett gyűlni a nép. Jött Antsi, Aylin, Barcsi és Jury. Majd természetesen - mertugye mi lenne ennél természetesebb - mentünk venni piát :D Jägermeister (L)(L)(L) És azután gondoltuk elmegyünk albérletemre, úgyis ott lakom a közelben. Hát részletesebben errőlse tudnék úgy igazán mit írni :D a lényeg az hogy ittunk, zenét hallgattunk és ittunk megintcsak :D
Úhh az az igazság hogy nemlehet annyira átadni ezt az egész napot :D a lényeg hogy akik ott voltunk, sztem tényleg úgy emlékezünk vissza hogy jóvolt minden, élveztük az együttlétet, és azért remélem gyakran lesz még ilyen összefutás, együttsütés, ilyesmik. Én szivesen várok vendégeket az albérleten (: főleg Titeket Ti bolondok... :D Zárásképp annyit hogy végül Tsárli nálam aludt, persze szigorúan nem egy ágyban aludtunk :D Akkormég ittunk fiiinom mézzelvegyített pálinkát, és sört. És hullafáradtan bedőltünk az ágyba (:
Reggel végül koránkelés és indulás Nyugatira, majd búcsú... Azután már semmi lényegesebb nemtörtént, max annyi hogy Pilisvörösváron megállt a vonat és nemment tovább :D így hívtam anyum hogy jöjjenek értem autóval, addig kb majdnem elaludtam egy padon :D
hogy összegezzem a két legfontosabb dolgot ebben a pár napban az az, hoogy..
1. - összeismerkedtem illetve mégjobban megismertem pár kedves barátom
2. - összejöttem Barcsival akit mindenkinéljobban imádok és higyje el :D nagyonimádlak Te bolond és örülök hogy így alakult (L) megfojtottalak volna ha nem így alakul :D
Befejezésképp mimást tudnék írni mint ezt - Sziasztok :D
Aylin (:
Körülbelül félórán át azongondolkoztam hogy milyen címet adjak ennek a bejegyzésnek, de egyszerűen nemtudtam kiragadni olyan szót amivel teljesen kitudnám fejezni hogy mit is gondolok Rólad.
Azt mondtam hogy azután írok blogbejegyzést,miután találkoztunk. És addig annyi csomó gondolatot összeszedtem,hogy agyonra dicsérjelek, hogy kifejezzem mennyire szeretlek. És amióta találkoztunk, mégjobban megerősödött bennem hogy hihetetlenül szeretlek ésmár nem az msnes beszélgetéseinkről akarok itt beszélni, hanem erről a kétnapról amikor találkoztunk.
Amikor én kis hülye ott izgultam hogy legyetek már ott a Blahán :D ésamikor megláttalak mégizgatottabb az örömtől hogy végre találkozunk, mertmár msnen annyira megkedveltelek, és tudtam hogy élőben mégjobban megfoglak, és így is történt.
Az az igazság hogy kicsit rosszkedvvel írom a blogot, mert túlságosan hiányzol :D olyanvagy mint a drog, komolyan :D ésamikor azthittem nemjössz szombaton újra ki, hihetetlenül letörtem mert újra és újra látni szeretnélek és mégjobban megismerni. És sztem ezzel mindent elárulok, amit gondolok. Lehethogy néha leosztom a fejed, de csak azért mert jót akarok Neked, ezt tartsd mindig észben, hogy én mindigis jót fogok Neked akarni, és félteni foglak hogy nelegyen semmi miatt sem rosszkedved. Nem kioktatlak olyankor amikor azokat mondom,amiket... csak szeretlek, és látom Rajtad hogy Te is barátodnak tartasz és nem pedig megjátszod magad, és ez nekem pont elég. Köszönöm Neked a pénteki napot mindenképp, akkortudtunk legfőképp egymásra figyelni, szombaton is, csak akkor nagytársaságban ugye nehezebb. De remélem sok ilyen nap lesz még és sok közöskép, és azt főleg remélem hogy soha nemleszünk rosszban, vagy pedig ami annál is rosszabb lenne,az az lenne, ha sehogy nemlennénk egymással... Mert azt nem tudnám elviselni...
egyszerűen na... Szeretlek Te lány.... :D (:
Azt mondtam hogy azután írok blogbejegyzést,miután találkoztunk. És addig annyi csomó gondolatot összeszedtem,hogy agyonra dicsérjelek, hogy kifejezzem mennyire szeretlek. És amióta találkoztunk, mégjobban megerősödött bennem hogy hihetetlenül szeretlek ésmár nem az msnes beszélgetéseinkről akarok itt beszélni, hanem erről a kétnapról amikor találkoztunk.
Amikor én kis hülye ott izgultam hogy legyetek már ott a Blahán :D ésamikor megláttalak mégizgatottabb az örömtől hogy végre találkozunk, mertmár msnen annyira megkedveltelek, és tudtam hogy élőben mégjobban megfoglak, és így is történt.
Az az igazság hogy kicsit rosszkedvvel írom a blogot, mert túlságosan hiányzol :D olyanvagy mint a drog, komolyan :D ésamikor azthittem nemjössz szombaton újra ki, hihetetlenül letörtem mert újra és újra látni szeretnélek és mégjobban megismerni. És sztem ezzel mindent elárulok, amit gondolok. Lehethogy néha leosztom a fejed, de csak azért mert jót akarok Neked, ezt tartsd mindig észben, hogy én mindigis jót fogok Neked akarni, és félteni foglak hogy nelegyen semmi miatt sem rosszkedved. Nem kioktatlak olyankor amikor azokat mondom,amiket... csak szeretlek, és látom Rajtad hogy Te is barátodnak tartasz és nem pedig megjátszod magad, és ez nekem pont elég. Köszönöm Neked a pénteki napot mindenképp, akkortudtunk legfőképp egymásra figyelni, szombaton is, csak akkor nagytársaságban ugye nehezebb. De remélem sok ilyen nap lesz még és sok közöskép, és azt főleg remélem hogy soha nemleszünk rosszban, vagy pedig ami annál is rosszabb lenne,az az lenne, ha sehogy nemlennénk egymással... Mert azt nem tudnám elviselni...
egyszerűen na... Szeretlek Te lány.... :D (:
2009. június 21., vasárnap
Bírlak story
"Kikészít...."
Ez volt az első véleményem Róla (: Végülis kezdetnek nemrossz,nem? Pontosabban így visszagondolva azért nem rossz kezdet mert tényleg csak kezdetben volt így, és nem folytatódott tovább.
Szóval a lényeg az, hogy attólfélek rátaláltam a pontos hasonmásomra, csak épp lányban... Na jó, egyben azért különbözünk: nem szereti a sajtokat...
Múltkor amikor elgondolkoztam azon, hogy milyen emberek készítenek ki engem a leginkább, arra jöttem rá, hogy az olyanok, mint amilyen én vagyok. Nem lennék képes elviselni ha mégegy ilyen idegesítő ember lenne mellettem, mint amilyen én vagyok.
De akkor most miért tetszik a helyzet? :D Filozofálgathatnék tovább ezen a dolgon, de akkor túlságosan is elbízná magát Natasha
Igen,az egyszerűség kedvéért nevezzük Natashának.
De ahogy ő is rádöbbent mekkora nagy változás ment végbe egy nap alatt, énis rádöbbentem, mert első véleményem róla az volt, hogy egy makacs, öntelt, utálatos, mindenkivel szemétkedő némber, akivel soha nem fogok tudni elbeszélgetni semmiről, és nem is fogunk akarni egymással egyáltalán beszélgetni...
Ő sem gondolt szebb dolgokat rólam :D De mostanra már rendesen az van bennem, hogy amikor feljövök msnre, ő az egyik a pár emberből, akit rögtön megnézek hogy fent van-e vagy sem. Már nemazért hogy ráírnék... én nemszoktam ráírni nagyon senkire, eztazért tudják általában rólam.. de inkább csak hogy remélem hogy akkor rámír :D
Éééés tessék...
Első unpszimpátiából azlett, hogy már annyira bírlak, hogy már inkább szeretlek
Ez volt az első véleményem Róla (: Végülis kezdetnek nemrossz,nem? Pontosabban így visszagondolva azért nem rossz kezdet mert tényleg csak kezdetben volt így, és nem folytatódott tovább.
Szóval a lényeg az, hogy attólfélek rátaláltam a pontos hasonmásomra, csak épp lányban... Na jó, egyben azért különbözünk: nem szereti a sajtokat...
Múltkor amikor elgondolkoztam azon, hogy milyen emberek készítenek ki engem a leginkább, arra jöttem rá, hogy az olyanok, mint amilyen én vagyok. Nem lennék képes elviselni ha mégegy ilyen idegesítő ember lenne mellettem, mint amilyen én vagyok.
De akkor most miért tetszik a helyzet? :D Filozofálgathatnék tovább ezen a dolgon, de akkor túlságosan is elbízná magát Natasha
Igen,az egyszerűség kedvéért nevezzük Natashának.
De ahogy ő is rádöbbent mekkora nagy változás ment végbe egy nap alatt, énis rádöbbentem, mert első véleményem róla az volt, hogy egy makacs, öntelt, utálatos, mindenkivel szemétkedő némber, akivel soha nem fogok tudni elbeszélgetni semmiről, és nem is fogunk akarni egymással egyáltalán beszélgetni...
Ő sem gondolt szebb dolgokat rólam :D De mostanra már rendesen az van bennem, hogy amikor feljövök msnre, ő az egyik a pár emberből, akit rögtön megnézek hogy fent van-e vagy sem. Már nemazért hogy ráírnék... én nemszoktam ráírni nagyon senkire, eztazért tudják általában rólam.. de inkább csak hogy remélem hogy akkor rámír :D
Éééés tessék...
Első unpszimpátiából azlett, hogy már annyira bírlak, hogy már inkább szeretlek
2009. június 19., péntek
Blogmásnaposság
"Such' gut gebauten 18-30 jährigen zum Schlachten"
...der Metzgermeister (Armin Meiwes)
Hogy be kell valljam őszintén, a tegnapi blogolástól részeg lettem és valahogy megszeretettem az eddig általam fölöslegesnek vélt blogolást. Egyszerűen megszerettem, és mára az egyetlen dolog amit utálok a blogon, az az hogy nehezen tudom gyorsan leírni :D
Nemértem, minden más szót gyorsan letudok de a blog... Mindig bologot írnék vagy bogolot...
No para...
Egyébként nem tudom mennyire ismerős a fenti idézet Armin Meiwestől, vagy egyáltalán azt sem tudom mennyire ismerős nektek Armin Meiwes... Egyébként nem, nem egy költő vagy író, hanem egy ismert német kannibál :D
A szöveg így hangzik magyarul - "18-30 év közti férfit keresek levágásra" - ez állt az internetes blogjában
Még mielőtt félreértitek, én nem készülök ilyesmire, csak valamiért megtetszett ez az idézet, és hogy erre az idézetre és eseményre (ha akarjátok wikipedián megtudjátok mi történt vele) a Rammstein képes volt megírni a Mein Teil c. dalt. Aminek az nagy igazsága - "Denn du bist, was du isst" - magyarán - "Mert az vagy, amit eszel".
Ennyi okoskodás elég is volt mostanra, inkább eldöntöttem hogy ezt a blogomat (ó most milyen gyorsan leírtam) egésznapos blogként fogom kezelni... szinte vehetjük szószerint, pár óra ide-oda, de a lényeg, hogy nem csapom össze gyorsan az egészet, hanem szépen estig ami vagy amik történnek, azokat le is írom azonnal...
Egyelőre még végképp semmi mesélnivaló, talán csak annyi hogy egész éjszaka nem aludtam, most 6:31 van, fáj a szám, és sárga a hajam.
Tulajdonképpen épp ezért van kedvem ezzel a bloggal szórakozni egész nap,és nem pedig kint lenni a városban... MERT SÁRGA A HAJAM! :D
Nem tudom ki mennyire tudja... A lényege az hogy eddig fekete hajam volt, azonban kiszivattam hogy hófehér legyen, azonban a fekete hajból nemlesz rögtön hófehér... hanem gusztustalansárga - így neveztem el ezt a színt... És ilyen hajjal nem megyek ki az utcára még véletlenül sem, így várnom kell keddig amíg újra fodrász és meglesz csinálva rendesen. Időközben 6:33 lett és már kezdenek feljönni az emberek msnre... (ilyenkor?!), oké én inkább meg se szólalok...
Na de beteszek egy kis zenét... szóval irány a youtube (egy kis reklám sosem árt).
Kéne valami ilyen reggeli lazulós ideillő dal... megvan!
Ludwig van Beethoven - Holdfény szonáta
Éjjel úgyis szóba esett egyik ismerősömmel ez a szerzemény, hát gondoltam akkor meg is hallgatom. És már szóóól, az a zongora, micsoda csoda csak kicsit csendes - milyen cs-zsúfolt kis mondat. Na de emelek is rá hangot, és kezdődhet a pogó :D Na jó nem...
*Tamás most épp beleéli magát a zenébe és az asztalon zongorázik*
És vége..de már jön is a következő zene..méégpediiig...öööö.....
....öööööö......
........mégmindigööööö.........
....Moby! Igen, az úgyis lazulós-hátradőlős-életetélvezős zene. Akkor hát Moby - Porcelain
Akkorhát most legyen egy kis szünet és később ha lesz bármi változatosság vagy ami az eszembejut és megosztanám Veletek, akkor írom is
*Pihenő üzemmód*
Hm... már a második dal amiben azt említik hogy meghalnak az álmaikban... egyik dal a Gary Jules - Mad World, ahol azt énekli hogy - "azok az álmaim amelyekben meghalok, a legkedvesebbek a számomra", a másik pedig Moby - Porcelain, ahol - "az álmaimban minden alkalommal meghalok"... valahogy ezeket annyira szereti hallani az ember a dalban, valamiért máris megváltozik a kedve az egész mondattól. Vagyis hát nem tudom más hogy van ezzel, én így. Pedig soha nem haltam meg álmaimban... de nem elrontja a kedvemet, azt nehéz bárhogy is elrontani... egyszerűen csak nem értem miért említik, de mégis jó hallani ahogy említik... talán pont ezért mert én még nem haltam meg egyik álmomban sem...
Na mindegy :D inkább hallgatom tovább a zenét...
*Pihenő üzemmód*
7:05 - és még mindig nyugodtság és csend, és egy ideillő dal - Depeche Mode - Enjoy the Silence
Azonban igazán kezdhetne már nagyobb élet lenni... Már kezdtem örülni amikor jöttek fel emberek msnre de valahogy be is tunyultak...
*Enjoying the Silence*
Na most azon gondolkozom mivel fogom elmúlatni ezt az unalmas napot... Talán már kezdem megbánni hogy belementem hogy kiszivassam a hajam... De segáz, kibirok pár napot a seggemen, elvégre tudhattam mivel jár az egész... De most már tényleg olyan 1-2órára kinyúlok és hallgatom csak a zenét. Addig úgy se fog történni semmi, szombat van, normális emberek 14:00kor kelnek és mennek ki valahova. Na akkor beteszek egy hosszú valamilyen komolyzenét és már pihenek is addig, gyűjtök energiát, hogy ne ilyen punnyadt modorban írjak... Szóval akkor most hosszúpillanat.
*Energy stocks recharging*
7:45... úgyérzem elég energiám van már most úgyhogy elő is veszem az én kedvenc háziállatom, az elektromosgitárt, úgy is mostanában elhanyagoltam szegényt... egyébként ő az a képen...
Imádom (:
Na akkormost ezzel pár percig elleszek....
.... készvégebeleuntam :D
Úgy érzem belefogok őrülni az otthonlétbe :D
Sebaj felállítok egy órarendet a mai napra....
09:00 - 10:00 - pakolás illetve egy kis torna
10:00 - 11:00 - evés, minden ami a hűtőben van - köszönöm meglesz a jóétvágy (:
11:00 - 12:00 - végignézem hol mi megy a tévében
12:00 - 13:00 - youtuben végighallgatom a szokásos zenéket
13:00 - 14:00 - meglesem Bptérképet hogy a jövőheti éjszakai sétát Anitával betervezzem
14:00 - 15:00 - végső semmittevésemben öngyilkosságot követek el
15:00 - 16:00 - kirabolom valamelyik bankot
17:00 - 17:30 - megszámolom a jobb lábamon az ujjaim
17:30 - 18:00 - megszámolom a bal lábamon az ujjaim
18:00 - 19:00 - újraszámolom az egészet
19:00 - 20:00 - megtanulok hegedülni gitáron
20:00 - 21:00 - megtanulok gitározni hegedűn
21:00 - 21:05 - elküldöm végre ezt a mai irkafirkámat
21:05 - 22:00 - önelégült pofával msnezem
22:00 - .......... - hullafáradtleszek és végre normális időben elmegyek aludni
Na remek... bealudtam, 18:30 van, eléggé felbomlott a mai órarend és végül nemraboltam ki egy bankot sem... :S na jó, akkor valószinűleg inkább el is küldöm a mai bejegyzésem, most úgyse hiszem hogy nagyon fog még bármi is történni. Nem tudom mikor írok legközelebb, talán holnap, talán mégse... (:
addigis jóéjszakát
Ó,és mindenesetre ha egy ideig nemlátnánk egymást, akkor jóreggelt,jónapot és jóéjszakát
Prologue
Hello.szia.szevasz
....van nálatok terasz?
Sokat gondolkoztam mi lenne a legmegfelelőbb kezdése a blog-maratonomnak. Hogy vajon elmeséljem az eddig történteket, vagy csupán a ma történteket, vagy esetleg filozofálgassak a nagy semmiről...
Inkább úgy döntöttem, rögtön belevágok a közepébe, ahogy azt a nagyok szokták... és mindennek a közepe egy kis reklámmal kezdődik, ezért csak annyit mondok:
Imádom a Coca Cola-t
és szeretlek Tsárli :D
Egyébként illene bemutatkoznom, ha már itt tartunk. A legfontosabbat már tudjátok (hogy imádom a kólát), a többi apróság csak annyi hogy egy tömeggyilkos, pszichopata, phobophobiás elmebeteg vagyok. A kannibál jelzőt is gyakran használják rám, mivel az áldozataimat az albérleten szoktam legyilkolni és nyersen megenni. Szóval... ki látogat meg engem? ^^
Na rendben, egy igéret szerint most komoly leszek, legalább is a legelején.
Illetve, most nem is szándékozom hosszú blogot írni mivel az emberek többsége (akár csak én) lusta végigolvasni hosszú blogokat, mert az már inkább egy kissebbfajta Jókai regényre emlékezteti őket...
Inkább egy felhívást írok ide és már be is fejezem mára (:
Július 25-én (szombat) mindenkit nagy szeretettel várok tipikus szlovák illetve magyar ételekkel egy igazán családias vacsorára Budapest 6.kerületi albérletemen, a menüsor majd később lesz megjelenítve, de mindenkit szeretettel várok, csak előtte mindenképp írjon rám hogy jönne, hogy tudjam, hány emberrel számoljak.
Na egyelőre ennyit az első blogomról, örülök hogy végre rá tudtam szánni magam...
Ja...És ha nincs nálatok terasz...
...akkor hello.szia.szevasz (:
....van nálatok terasz?
Sokat gondolkoztam mi lenne a legmegfelelőbb kezdése a blog-maratonomnak. Hogy vajon elmeséljem az eddig történteket, vagy csupán a ma történteket, vagy esetleg filozofálgassak a nagy semmiről...
Inkább úgy döntöttem, rögtön belevágok a közepébe, ahogy azt a nagyok szokták... és mindennek a közepe egy kis reklámmal kezdődik, ezért csak annyit mondok:
Imádom a Coca Cola-t
és szeretlek Tsárli :D
Egyébként illene bemutatkoznom, ha már itt tartunk. A legfontosabbat már tudjátok (hogy imádom a kólát), a többi apróság csak annyi hogy egy tömeggyilkos, pszichopata, phobophobiás elmebeteg vagyok. A kannibál jelzőt is gyakran használják rám, mivel az áldozataimat az albérleten szoktam legyilkolni és nyersen megenni. Szóval... ki látogat meg engem? ^^
Na rendben, egy igéret szerint most komoly leszek, legalább is a legelején.
Illetve, most nem is szándékozom hosszú blogot írni mivel az emberek többsége (akár csak én) lusta végigolvasni hosszú blogokat, mert az már inkább egy kissebbfajta Jókai regényre emlékezteti őket...
Inkább egy felhívást írok ide és már be is fejezem mára (:
Július 25-én (szombat) mindenkit nagy szeretettel várok tipikus szlovák illetve magyar ételekkel egy igazán családias vacsorára Budapest 6.kerületi albérletemen, a menüsor majd később lesz megjelenítve, de mindenkit szeretettel várok, csak előtte mindenképp írjon rám hogy jönne, hogy tudjam, hány emberrel számoljak.
Na egyelőre ennyit az első blogomról, örülök hogy végre rá tudtam szánni magam...
Ja...És ha nincs nálatok terasz...
...akkor hello.szia.szevasz (:
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
